|
Nash
Képlet a fejben. Készen a tesztre.
Betárazva a tudás, akkor mé' tegyem zsebre ?
Slow Village, nincs is ennél élesebb penge,
Harckész a csapat, dárdák égre szegezve.
Te is érzed, hogy mi lett már sok,
Túlszapordtak itt a dilettánsok.
Meg a grófok, a bárók, a pipettások,
Akik úgy vannak vele, hogy majd mindent mások.
Én nem dekkolok mindig e tré országban.
Nálam a passport a State of High-ba.
Nem hegyezem a fülem a sok félnótásra,
Mer' a jó zene pörget,mint a szél forgása.
Felpattanok a Kassákon a 75-re.
A "reppek" meg szolidan a zsebbe lökve.
A Dürer a cél, kocc a Keleti Blokknál.
Tartsd meg magadnak, ha belepicsognál.
Goulasch
Hé' Misi kész van már?
Slow, Nash, Goulasch,
Soulclap, ez a rap szcénád,
Szét szórnád?
Ez a State of High. (Me'?)
Te meg miért szólnál be?
A rendőr meg miért szondáz meg?
Mifelénk csak észbontás megy,
Nyolc sorod van az félnótás rap.
Mert a kezemben ott pörög a Dekameron,
Camelt szívsz?
Tesvérem azt de kamelom.
Pedig Camelotba' lehetne egy deka melóm,
A tesa beszól ha a buliba bezsavelok.
Tink
Új mappa pont rar, benne van a waw
Abból lesz a dal, megy rá a kontra
Egymásra mondva két sáv plusz fűszer
A kamunak itt hűlt hely, csak helyzet szülte rímpárok
Dobképletek, minták, bassline-ok
Nézd már hogy repül az idő el- legyintünk
Mi bőven ráérünk, nincs sietés
Csak csapatás,ami ütemen pihenés
Igazából, na ki az ágyból
Reluxát fel, aztán a kazettákat másold
Bársony a rhodes, kick, snare lenvászon
Na mi van rapsztár, mond ? Ne a szótagot számold
Inkább lazulj rá, ott a hamutál
Csupán karnyújtás, a nyugalmat adjuk át
A dühöt hagyjuk már, rossz energiát képez
Ami kell az béke
|
|
Tink
Járom az utam, gyártom azt gyullad
Fújjad – újra fátyol van, áldjon a tudat
Furcsa álmokban ludas
Mutasd kérlek, hol van, akkor merre lehet a jó irány – Ugyan
Több kéne, végtelen tér, képtelenség
Határait átívelő péntek esték
Hétfők egyiránt, mint keddek akár
Bár ledarál ugyanúgy, nem adunk beparát
Mégsem, menni kell, vezetnek gének
Nem gémberedhetünk el a robotban, bent a gépben
Gyárban, cégben, menj, járj, észleld
Fény kell,élmények, még szélcsend
Goulasch
Ebből nem lesz semmi, ezt rögtön odamondták,
Bejártam panelt pesten, vidéken szoba konyhát,
Beránt a haver kessel, ez Zala megye,
10:40 most az uccsó' busszal hazamegyek,
A szád az tátog? Ez szar oltás volt,
Punk rock, hétköznaPICSAlodások,
Csajok, srácok, Grabó,
Hú de odamondtátok bravó,
Kiadóm sincs mindjárt kiakadok,
A kanapén ülnek kint fiatalok,
Most meg salátát csinálok kell-e ecet rá,
Ecetera, Egyszer te rábaszol.
Nash
Az utam járom.
Eddig szűk kis járda -volt-
De pillanatok alatt lett belőle sztráda.
Féktelen szabadul el, ami el volt zárva
És mennyi gondolatom veszett volna kárba.
Leszegett fejjel az ösvényen poroszkálva
Általában nem érdekelt mit mutat a tábla.
Csak vitt a lábam, az aszfalt hittanába.
Láttam, hogy maszkosok is vannak itt a bálban.
Zihálva kerestem és nézd meg mit találtam !
Minden egyes eddig megélt percet visszaváltva,
Ajándékba járt a Lassu Falu kis családja, meg
Oriza Triznyák van még velünk itt a házban.
ORIZA
Throw your hands everyAdy! Rázd a piCsáth Géza!
Ő itt JACQUES HAZE: pesti fonódó fékezőrakéta:
Helyetted néz tükörbe, helyetted megy csatába,
általában őt küldik el helyetted az anyádba.
A sarkon ott fog állni; eső lesz, meg halálszag -
már persze a halálszag attól függ, mit nevezel ma halálnak.
JACQUES HAZE! Semmi komoly, csak röntgenhomálykorszak,
otthonos, mint első fűtéskor a megperzselt porszag.
Az ország - ha nem szólnak, hogy tegnap voltak csőcserék -
olyan, mint a rap, ha nem elég dühös: büdös.
JACQUES HAZE gyorsulása, útfekvése kiváló,
keményebb, mint Kistarcsa, chicagóbb, mint Chicago;
a szíve zakó, a hangja nadrág,
a szava keményített ing: hat rád.
Ő itt JACQUES HAZE: pesti fonódó fékezőrakéta,
EveryAdy hands up! Rázd a piCsáth Géza!
|
|
Ködös alkony ez már érzem a haragot.
A lemenő nap fényénél a levegőbe harapott.
Sötét alakok már írják a jeleket,
Láncra vert rabszolgák tapossák a kereket
Az utam hosszú, a feladatom számos,
Nincs túl sok időm és fel sem adhatom már most.
A pillanatra várok, mikor a napnyugta belep,
És legyek bármilyen fáradt is, megint útra kelek.
A célom a felhők közt pipázó hegyek,
Hogy lángokkal egy időre útjelző legyek,
De résen kell lennem és figyelni a hátam,
Más is rejtőzik az éjjeli világban.
Kövesd csak bátran a tüzet, az üzen !
Nyisd ki tágra a zemed és a füled !
Akad aki prédikál viszet, azt hiszem,
De átlátszóak mind, mint az üveg.
Ref.:
Így járok odakint, még cinkos az éjjel,
Hidegen, feketén, tele veszéllyel.
Egy kis ideig fénylik a távolba a máglya,
De a Nap csak hűlt helyét találja.
x2
Mászok a hegyre, mindegy mi jön velem szembe.
A szembeszél a világunk jelenlegi rendje.
Nem maradok csendben !
Az éjszaka leple a köpenyem,
És démonokat utasítok csendre.
Jelzőtüzet gyújtok, felcsapnak a lángok;
Közeleg a tél, amitől nem véd a kabátod.
A fehér lovat az oltárhoz vezeti a táltos,
Az őseinek áldoz, hogy elkerülje az átok.
Farkasok csendben bekerítik a nyájat.
A csillagos ég alatt vér borítja a tájat.
A sötét rengetegben sok a villódzó szempár.
Csak akkor menj át, ha az életedért nem kár.
A bércek masszív háta nekifeszül az égnek,
Útnak indulok, ha elülnek a fények
A Hold most csak egy sarló, előkerül sok gyarló,
Akik miatt keleten régen égett a tarló.
Sok a baljós előjel az égen.
Csak egyre kérlek, hogy maradj mindig ébren !
Nézd meg hányan vannak a sarokban térden.
A tudatukban méreg, alszanak mélyen.
Ref.
|
